Elõször fedezték fel kutatók egy forró - 20 ezer Celsius-fokos, kék-fehéren világító - csillagban a ritka kripton és xenon nemesgázokat, ami által sikerült megerõsíteni a két kémiai elem származásával kapcsolatos feltételezéseket - jelentette be a Tübingeni Egyetem.
A német intézmény szerint a két gáz egy úgynevezett fehér törpében százszor, akár ezerszer gyakoribb. "A tudósok számára ez egyértelmû utalás arra, hogy a gázok a csillagban születtek" - emelte ki a Tübingeni Egyetem.
A kriptont és a xenont többek közt fényszóróknál használják töltõgázként. Mint minden más elem, ez a kettõ is több milliárd éve keletkezett a csillagokban. Tudósok feltételezik, hogy egy részük nagy tömegû csillagok szupernóva-robbanásakor, míg más részük a Naphoz hasonló, közepes tömegû csillagokban született. Az utóbbit sikerült most spektroszkóppal kimutatni - magyarázta az egyetem asztronómiai és asztrofizikai intézetének munkatársa, Klaus Werner.
A csillagfejlõdés végsõ stádiumában lévõ fehér törpék kiégett napok, amelyek "túl könnyûek" ahhoz, hogy szupernóva-robbanással végezzék be. Számukat jelenleg hozzávetõleg 10 ezerre taksálják. Az RE 0503-289-es katalógusjelû fehér törpe azzal hívta fel magára a kutatók figyelmét, hogy híján van a hidrogén bárminemû nyomának. Emellett ez az elsõ fehér törpe, amelyben összesen tíz nehézelemet fedeztek fel, köztük arzént, szelént, cinket és jódot.
"Gyakorlati szempontból ennek nincs nagy jelentõsége" - mondta Werner. Kiemelte, alapkutatásról van szó. A kriptont és a xenont a Földön nem lehet mesterségesen elõállítani.
A tübingiai kutatók a The Astrophysical Journal Letters címû folyóiratban ismertették az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA szakembereivel közösen végzett vizsgálataik eredményét.