
A kutató szerint a Földön kívüli értelmes lények rádiós kommunikációját lehetõvé tévõ hírközlés-technológiai fejlõdés és a mesterséges intelligencia (AI) kialakulása között viszonylag rövid idõ telhet el, ezért a távoli csillagokban a Földhöz hasonló bolygókon túlra is ki kellene terjeszteni a keresést. Az Acta Astronautica címû ûrhajózási szakfolyóiratában megjelent írásban Shostak kijelentette, hogy a kutatóknak nagyobb esélyük van arra, hogy a biológiai élet nyomai helyett mesterséges intelligenciára bukkannak.
A SETI-program tudósainak egy része már régóta azon vitatkozik, hogy vajon a természetnek sikerülhet-e létrehoznia a jelenleg ismert élõvilágtól eltérõ, más vegyületeken alapuló életet, ezért a keresett életforma talán egyáltalán nem hasonlít a földi élõvilágra, és biológiailag sem olyan fejlett, mint a ma ismert világ.
Shostak szerint az evolúció viszonylag lassú, évezredekig tartó folyamatához képest a rádió feltalálását követõ néhányszáz éven belül már megjelenhetnek a gondolkodó gépek. Ezt a fejlettségi szintet a Földön valószínûleg még ebben az évszázadban elérjük - hangsúlyozta a szakember.
John Elliott veterán SETI-kutató a BBC hírportának elmondta, hogy az idegenek felkutatásánál talán mégis az emberi civilizáció fejlõdési szakaszai jelenthetnek jó kiindulási alapot. "Azonban az is bizonyos, hogy evolúciós szempontból mozgó célpontot keresünk" - tette hozzá Elliott.
A kutatók egyetértettek abban, hogy egy idegen, gondolkodó géptõl származó üzenetet a biológiai létformákhoz viszonyítva sokkal nagyobb kihívás lenne megfejteni. Shostak szerint a mesterséges intelligenciát olyan helyen kellene keresni, ahol anyagból és energiából is bõven van utánpótlás, ezért a SETI teleszkópjait a csaknem forró, fiatal csillagok felé, vagy a galaxisok középpontjainak közelébe kellene fordítani.