
"Ez a folyamat akkor kezdõdik, amikor a globális felmelegedés miatt az átlagos hõmérséklet 7 Celsius-fokkal emelkedik meg" - hangsúlyozzák tanulmányukban a kutatók. Amennyiben 11-12 Celsius-fokkal növekszik az átlaghõmérséklet, az emberi életre alkalmatlan régiók száma megnövekszik, s bolygónk népessége egyre kisebb területen zsúfolódik össze.
Steven Sherwood professzor szerint a XXI. században még nem kell tartani a 7 Celsius-fokos hõmérséklet emelkedésétõl. Igen komoly viszont a veszélye, hogy az emberiségnek 2300 körül már szembesülnie kell ezzel a problémával, amennyiben ugyanilyen ütemben folytatja a fosszilis energiahordozók felhasználását.
"Hosszú távon ennek 50 százalék a valószínûsége" - tette hozzá.
Gondot nem csupán a hõmérséklet emelkedése jelent: a "hõ-stresszt" a magasabb hõmérséklet és a növekvõ páratartalom együttes hatása okozza.
"Nem tehetünk túl sokat, hogy megváltoztassuk az éghajlatot a következõ egy-két évtizedben, ám több eszköz áll a rendelkezésünkre, ha hosszú távon meg akarjuk fordítani a dolgok menetét" - hangsúlyozta Sherwood professzor.
A cikk kommentárjában Tony McMichael ausztrál professzor annak a véleményének adott hangot, hogy 2100-ig az emberiség nem tudja megfordítani a folyamatokat.
"Realista forgatókönyvek szerint 2300-ra az átlagos hõmérséklet 12 Celsius fokkal, vagy még többel is megemelkedhet. Amennyiben ez bekövetkezik, a tengerszint növekedésével, bozóttüzekkel, a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos jelenlegi aggodalmaink eltörpülnek a valós veszélyek mellett, amikor a most lakott területek fele alkalmatlanná válik az emberi élet számár" - hangsúlyozta Tony McMichael.