Már mûködõképes, és laboratóriumi körülmények között a Földön tesztelik a VASIMR-t, a NASA és az egykori ûrhajósok által alapított houstoni Ad Astra Rocket Co. cég közös fejlesztésû plazmahajtómûvét. A jelenlegi hajtómûvekkel az utazás a Marsig akár kilenc hónapig is eltarthat, ami nem csak azért rossz, mert az ûrhajósok egyszerûen becsavarodnának addig, hanem veszélyesen nagy mennyiségû kozmikus sugárzás is érné õket. Ezt mágneses pajzzsal kellene kivédeni, ami tovább növelné az ûrhajó tömegét és energiaigényét, amitõl az csak még lassabb lenne. 
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A plazmahajtómûben ionizált gázt (argonnal, xeonnal és hidrogénnel zajlanak a kísérletek) rádióhullámokkal, a Nap felszínénél hússzor magasabb hõmérsékletre hevítenek, majd mágneses mezõk segítségével lökik ki a hajtómûbõl a felgyorsított részecskéket. Ennek a mozgásnak az ellenereje gyorsítja az ûrhajót. A hajtómû energiaellátásához a NASA az amerikai védelmi minisztérium kutatóközpontjától, a DARPA-tól szeretné kölcsönkérni, a leghatékonyabb és új generációs, 200 kilowattos napelemtábláját.
A VASIMR elsõ éles bevetését 2014-re tervezik, akkor a nemzetközi ûrállomásra vinne fel egy ûrhajót a hajtómû prototípusa. A következõ lépés pedig egy aszteroida meglátogatása lenne 2017-ben, aztán pedig következhet a Mars.
Már 2005 óta dolgoznak a VASMIR projekten, de csak azóta kapott nagy lendületet, mióta Obama elnök leállította a NASA régóta tervezett új holdaraszállás programját, és az új technológiák kifejlesztését, a kereskedelmi ûrutazással foglalkozó magáncégekkel való együttmûködést, illetve aszteroidák meglátogatását tûzte ki célul az ûrhivatal elé. Ebbe a tervbe (ami egyébként 2025-re tûzi ki a landolást egy aszteroidán) pontosan beleillik a VASIMR fejlesztése.
