Négy csillag 9,5 fényévnyi távolságra közelíti meg a Naprendszert az elkövetkezõ kétmillió évben, de az igazi fenyegetést nem ezek, hanem a Gliese 710 jelû törpecsillag jelenti. Utóbbi hatására nagy valószínûséggel üstökösök fenyegetik a belsõ bolygókat. Az európai ûrügynökség Hipparcos ûrszondájának méréseit és a közeli csillagok sebességeit felhasználva kiszámították, hogy több csillag jelenlegi távolságánál jóval közelebb kerülhet hozzánk. Négy csillag 9,5 fényév távolságra jöhet felénk, de egy ötödik az igazán fontos. 
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
Az Oort-felhõ a Naprendszer legkülsõ tartományában, a Naptól mintegy 50–100 000 csillagászati egységre található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering. (Egy csillagászati egység a Föld–Nap távolsága, azaz 150 millió km.) Ezek között milliónyi az egy kilométeresnél nagyobb üstökös – ez az a méret, ami felett a Földdel való ütközés globális katasztrófát okoz.
A szentpétervári Vadim Bobiljev a minap megerõsítette, hogy a jelenleg 63 fényévre lévõ, de másodpercenként 14 kmes sebességgel közeledõ Gliese 710 csillag úgy másfél millió év múlva nagy valószínûséggel eléri Naprendszerünk külsõ tartományát. A Naptól számított legvalószínûbb távolság ekkor 1,6 fényév lesz. Bár a Gliese 710 „Naprendszer-súrolása” valóban több millió égitestet irányíthat a belsõ bolygók felé –2,5 millió üstökösmag pályája változik meg úgy, hogy útjuk során a Naprendszer belsõ tartományait is érintõ üstökösökké válnak –, ám ennek idõskálája is hosszú: az „üstököszápor” mintegy kétmillió évig tart, így csak átlagosan évente 1-2 üstökös jöhet a Föld közelébe.
Ez a napjainkban megfigyelt, átlagosan évi két tucat új üstököshöz képest nem jelent érdemi változást, ezért a becsapódási valószínûség alig lesz nagyobb a jelenleginél. Bobiljev azt is kiszámolta, hogy mekkora valószínûséggel közelítené meg a törpe a Napot ezer csillagászati egységre. Ez az érték mindöszsze egy a tízezerhez adódott.