2024.04.19. - Emma

Lenyelhetné a részecskegyorsító a Földet?

Lenyelhetné a részecskegyorsító a Földet?
Nem veszélyezteti a Föld biztonságát a CERN szupergyorsítója

Genf - Nem veszélyezteti bolygónkat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) hamarosan üzembe helyezendõ szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztetõ (LHC/ Large Hadron Collider) - hangsúlyozzák jelentésükben a CERN vezetõ kutatói. A jelentés azokra a félelmekre igyekezett választ adni, amelyek szerint az új szupergyorsító oly nagy kapacitású, hogy mûködtetése elõre nem látható következményekkel járhat.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A létesítményt bírálók szerint mindenekelõtt a hadronütköztetõben képzõdõ mini fekete lyukak a Föld puszta létét is veszélyeztethetik.

A jelentés szerint azonban nincs ilyen veszély - olvasható a BBC honlapján.

Az LHC jelenleg a világ legnagyobb gyorsítója, amely Genf mellett egy 27 kilométeres alagútban üzemel majd. A berendezésben hét terraelektronvoltra, azaz hétszer tíz a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek majd egymással. A kutatók olyan alapvetõ kérdésekre keresik a választ, mint hogy a világ keletkezésekor az elsõ milliomod másodperc elõtti idõben létezõ anyagnak milyen volt sûrûsége, hõmérséklete, s egyéb tulajdonságai.

Az LHC keretében egyébként hat "detektor" követi nyomon és elemzi az ütközések során felszabaduló részecskéket.

A fizikusok többsége szerint az LHC által elõidézett kataklizma a science fiction birodalmába tartozik. Ugyanakkor bizonyos aggodalmat kelt, hogy a hadronütköztetõ mini feketelyukakat "állít elõ", amelyek olyannyira "felduzzadhatnak", hogy elnyelhetik bolygónkat.

A bírálók hipotetikus részecskék, úgynevezett strangeletek képzõdése miatt aggodalmukat fejezték ki. Véleményük szerint ezek a hadronütköztetõben képzõdõ részecskék olyan folyamatot indíthatnak be, amelynek a következtében a közönséges atomok magja tömegesen valamilyen ismeretlen anyaggá változik. E folyamat következtében bolygónk forró és holt masszává alakul át.

A jelentés szerint, amelyet a CERN vezetõ elméleti szakemberei állítottak össze, az elmúlt évmilliárdok során a Földön maga a természet generált oly sok részecskeütközést, amelyre az LHC csupán egymillió kísérlet során képes képezni. Ennek ellenére bolygónk mégis létezik.

"Nincs alapja azoknak az aggodalmaknak, amelyek az LHC-ben esetleg képzõdõ új részecskék, vagy anyag következményeivel kapcsolatosak" - emeli ki a dokumentum.

Az új jelentés annak az elemzésnek a frissített változata, amelyet 2003-ban független szakemberek végeztek.

A legújabb dokumentum szerzõi, beleértve John Ellis elméleti fizikust, megerõsítik, hogy a hadronütköztetõben képzõdhetnek feketelyukak. A szakértõk szerint azonban ha a mikroszkopikus fekete lyukak a protonok belsejében a kvarkok és gluonok ütközése következtében egyenként képzõdnek, feltehetõleg képesek lesznek az eredeti részecskékké vissza is változni.

A jelentés szerint amennyiben képzõdnének is mikroszkopikus fekete lyukak, élettartamuk igen rövid lesz.

Ami a feltételezett részecskét, a strangeletet illeti, a jelentés szerint ezeknek a keletkezése az LHC-ben még kevésbé valószínû, mint a New Yorkban 2000 óta üzemelõ relativisztikus nehézion-ütköztetõben (RHIC). (A korábbi csörtéket a részecskegyorsítók biztonsága kapcsán a New York-i létesítmény üzembe helyezése miatt vívták)

A tudományos világ konszenzusa a CERN elméleti fizikusai javára billenti a mérleg nyelvét, ám 2003-ban Adrian Kent, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa írt egy tanulmányt, amelyben arra mutatott rá, hogy a tudósok nem vették kellõképp figyelembe a "gyilkos strangeletek" kockázatával kapcsolatos katasztrófa-forgatókönyvet.

A CERN szupergyorsítóját eredetileg 2007. november 26-án kellett volna üzembe helyezni, ám az indítást több alkalommal is elhalasztották. Jelenleg valamikor a nyárra tervezik a startot.

Az elsõ esetben a halasztás oka a 2007 márciusában bekövetkezett baleset volt, amely az LHC négypólusú mágnesének feszültség alatti tesztelése közben következett be: az alagútban, az LHC egyik legfontosabb detektora közelében felrobbant a mágnes, a létesítményt ki kellett üríteni.

Idén márciusban hét felperes beadvánnyal fordult az Egyesült Államok hawaii körzeti bíróságához, azt követelve, hogy függesszék fel a szupergyorsító indítását. A felperesek egyike annak idején biztonsági aggodalmak ürügyén hasonló végzést szeretett volna meghozatni az RHIC ellen is.