A Marson valamikor biztosítottak lehettek az élethez szükséges feltételek, így jelen volt a víz is - jelentette be az Európai Ûrügynökség (ESA).
Az elsõ európai Mars-szonda, a 2003-ban felbocsátott Mars-Express, valamint az amerikai ûrszonda, a 2005-ben indított Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), a NASA Vörös bolygó körüli pályán keringõ "felderítõegysége" olyan hidratált szilikátokra bukkant az északi félteke "lapályos" területein, amelyek a víz egykori jelenlétére utalnak.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
"Kimutatható a víz egykori jelenléte, ám szó sem volt nagykiterjedésû óceánról" - magyarázta Bibring, hozzátéve, hogy a marsi kéreg egyforma módon hidratálódott északon és délen.
A francia tudós következtetései ellentmondanak annak a véleménynek, amelyet egy amerikai kutatócsoport fejtett ki a Nature Geoscience címû szaklap június 13-i számában publikált tanulmányában: a tudósok azt állították, hogy 3,5 milliárd évvel ezelõtt hatalmas óceán borította a Mars felszínének harmadát.
"A Mars 3,5 milliárd évvel ezelõttre már elveszítette légkörét, így nem maradhatott meg a víz stabil folyékonyállapotban a felszínén" - hangsúlyozta a francia kutató. Mint kifejtette, létezhettek ugyan hatalmas folyamok, ám a felszíni vizek hiányában nem volt, ami táplálhatta volna az állandó óceánokat.
"Amennyiben a légköri nyomás és a hõmérséklet nem tette lehetõvé a víz megmaradását stabil folyadékállapotban, ennek egy része elpárologhatott, a többit pedig a talaj szívhatta be. A víz néhány napig vagy hétig maradhatott a felszínen, de semmiképp sem évmilliókig " - mutatott rá Bibring.
A hidratált szilikátokat az északi síkságok becsapódási krátereiben fedezték fel, ahol õsi kéreganyagok kerültek a felszínre. Az ESA korábban hasonló ásványokat a déli hegyvidékeken fedezett fel.