A jövõ héten elinduló, japán fejlesztésû ASTRO-F ûrobszervatórium adatainak elemzésében magyar kutatók is részt vesznek .
A jövõ héten állítják pályára az ASTRO-F nevû új, japán fejlesztésû ûrobszervatóriumot, amelynek elsõdleges feladata a csillagközi anyag vizsgálata. Az adatok elemzésében magyar csillagászok is részt vesznek. Céljuk az Orion csillagkép apró gázfelhõinek modellezése.
Ufo- scifi sztorid van? küldd el nekünk a szerk[kukac]zug.hu címre!
A csillagközi felhõk anyag állandó változásban van, e változások modellezésére az infravörös tartományban érkezõ jeleket használják a csillagászok. De az olyan bonyolult rendszerek - mint például az Orion csillagkép - változásait nehéz egyenletekkel leírni. A kutatók ezért kicsi, környezetüktõl elszigetelt felhõket vizsgálnak.
Az ELTE Csillagászati Tanszékének munkatársai korábban az eddig ismert legkisebb molekulafelhõket találták meg az ISO nevû, európai infravörös mûholddal, és nemzetközi együttmûködésben modellezik azokat. Vizsgálataik folytatására a néhány nap múlva pályára állítandó új, japán fejlesztésû ûrobszervatórium, az ASTRO-F ad lehetõséget. A magyar csillagászok feladata nem is kevés.
"Amikor a légkörön túl, egy világûrben levõ eszköz elkészít egy képet, akkor az egy digitális adatsorként jelenik meg egy számítógépben" - nyilatkozta Tóth L. Viktor, csillagász. (ELTE, Csillagászati Tanszék). "Ezt az adatsort fel kell dolgozni ahhoz, hogy egy szép színes kép legyen belõle. Az Orion vidékének a felmérése egy olyan feladat lesz, amit nekünk kell majd feldolgozni, nekünk kell majd elkészíteni azt a szép színes képet belõle és remélhetõleg büszkén mutogatjuk majd és nekünk kell megmagyarázni miért is van az úgy" - mondta a szakember.
Ha sikerül a pályáraállítás, az ûrobszervatórium több mint 500 napig fürkészi a csillagközi anyagot, s remélhetõleg sok muníciót ad a magyar csillagászok további vizsgálataihoz.